Kínaiak a Holdon
Ma hajnal óta folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy a kínaiak szondája leszállt a Hold túloldalán.
A The New York Times cikke szokás szerint elég alapos, őket érdemes elolvasni.
A Chang’e-4 (ez a név angol átirata, a magyar oldalakon Csang-o 4 néven szerepel) december második hetében indult és mivel számos kudarc övezte a kínai küldetéseket, a jelenlegi vezetés jobbnak látta, ha inkább már csak az érdemi eredmények birtokában teszik közzé a híreket.
Annyira nem bíztak a sikerben, hogy a szonda által cipelt 150 kiló körüli rovernek még nevet sem adtak, jelenleg egy szavazás folyik arról, hogy mi legyen a végső elnevezés. Az előző a Jáde nyúl nevet kapta és erről taro írt is nektek, nem először idézem be, olvasgassátok.
További érdekesség, hogy déli pólus közelében található, Kármán Tódorról elnevezett krátert célozták meg, erről azt érdemes tudni, hogy valószínűleg a legősibb kőzetek itt találhatók, a kínaiak lehetnek az elsők, akik az onnan vett mintákkal a Hold keletkezésének és evolúciójának tudományos kutatásait elvégezhetik.
Mivel a Hold túloldalára nincs közvetlen rálátás, ezért kicsit trükkös a rádiókapcsolat és a kommunikáció, a Magpie Bridge (ez is az angol fordítás) biztosítja, hogy a képek, adatok eljuthassanak a Földre.
Hogy miért hatalmas eredmény ez az egész?
Sokak fejében úgy él a hatvanas évek eleje-közepe óta, hogy az amerikaiak az Apollo küldetésekkel mekkorát gurítottak, azt viszont már kevesebben tudják – mert a kilencvenes évekig titkosítva volt -, hogy a szovjetek is készültek emberes küldetésekkel, a rakétájuk nagyobb is volt talán mint a hatalmas Saturn-V. Tíz küldetést terveztek, a rakétáik sorra robbantak fel, az első rögtön visszaszámlálás után még a földön, a második elindult és aztán robbant fel, így a negyedik kudarc után hagyták az egészet a picsába.
Helyette egy sokkal okosabb és olcsóbb utat választottak, a Lunohod (ez a rover szovjet megfelelője) messze praktikusabb volt, mint a kétlábúak ugráltatása és a töredékébe került.
Komoly remények övezik éppen ezért a kínaiakét is, mert a jelenlegi küldetés csak egy lépcsőfoka a továbbiaknak, Kína nagyon rövid időn belül vezető szereplője lehet az űrversenynek, a holdakon, aszteroidákon található nyersanyagok kiaknázásából nem csak tudományos, hanem gazdasági előnyre is szert tehet.
2022-ig tették közzé a további szándékaikat, de nem titok, hogy megcélozták a Marsot is, a további Hold missziók mellett már messzebbre néznek és nagy gratuláció nekik, mert ahogy Koala tegnapi remek posztja
(a legolvasottabb az elmúlt hónapokban vau tüntetős posztja mellé zárkózik fel a napon belüli olvasottságban)
is leírta, az angolszász hegemóniára alapozó civilizációs elméletek némiképp elhallgatják a kínaiak különös államkapitalizmusának fejlődését, azaz hogyan alakulhatott ki Csang-kai Sek elűzése után Mao-ce Tung őrült diktatúrájából a mostani iparosodott, gyakorlatilag a világot vezető szoft önkényuralom.
Kik függenek a kínaiaktól? Mostanra jóformán mindenki, ezért indított Donald Trump kereskedelmi háborút, de az oroszok is kinevették a fél világot, amikor Európából és nyugatról embargókkal próbálták korlátozni a gazdaságukat. Húztak egy hatalmas gázvezetéket a kínaiakhoz, aztán csókolom.
Már csak az a nagy kérdés, hogy megtalálják-e a szupertitkos náci holdbázist?
