Miért vagyunk mi, emberek (zömében) jobbkezesek?

Volt egyszer egy neandervölgyi ősünk, aki (a tudósok szerint) 130.000 évvel ezelőtt élt, de bizonyíthatóan jobbkezes volt. De, miért?

A szóban forgó neandervölgyi valahol a mostani Horvátország területén élt. És a fogainak vizsgálata alapján jobbkezes lehetett. Sőt az antropológusok (paleontológusok) kimutatták, hogy tuti jobbos volt. Ez csak azért különleges, mert az állatoknál nincs olyan preferencia, hogy jobb vagy balkezes.
Na de miből tudható, hogy valaki jobbos vagy balos volt-e? Ezt a kérdést járom most körül.

Nos, ha a például az ebédhez készülve a húslevesbe való sárgarépát a bal kezeddel tartod, de a jobbal hámozod, vagy vágod fel karikákra, akkor jobbkezes vagy. Ekkor ugyan mindkét kezed használod, de a jobb a domináns, az végzi a precíz munkát.
A kutatók szerint már őseink is zömében jobbkezesek voltak, és ennek bizonyítéka már a barlangi festményeken fellelhető. Számos olyan lenyomatot találtak ugyanis, ahol a nem a jobb, hanem a bal kéz nyoma maradt fent a barlang falán, amit festékkel körbefújtak. Ebből arra következtettek, hogy a bal kéz a falon, a jobban meg a festék, amit aztán ráfröcskölt vagy rápermetezett a baljára ősünk – így hagyva nyomot az utókornak.

A fent említett neandervölgyinek pedig a fogán találtak olyan karcolás nyomokat, ami arra utal, hogy a fogait, mint egy harmadik kezet használva a fogaival és a balkezével tartotta az állatbőrt, amit a jobbjában tartott kőszerszámmal hámozott meg (azaz kaparta le róla a feleslegesnek ítélt húst és egyéb szerves anyagot), amíg a majdan öltözékül használt állatbőrt kapta.

A fogain ugyanis a karcolás nyomok balról jobbra haladva emelkedtek, vagyis amikor néha megszalad a penge és megkarcolta a metszőfogát csakis a jobbjában tarthatta a „kést”. Ha balos lett volna akkor a másik irányba mutattak volna az átlós karcolás nyomok. Vagyis nem csak mi Homo sapiensek, de már neandervölgyi rokonaink is zömében jobbkezesek lehettek.

Ahogy az adatok mutatják, a jelenlegi emberiség 95%-a jobbos, és csak 5%-unk balkezes. Ami azért érdekes, mert a minket ma körülvevő emlősöknél nem mutatható ki ilyen arányú preferencia se a jobb, se a balkéz irányában. (És most ne kössünk bele abba, hogy az állatoknak nincs is kezük, vagy nem is úgy használják mellső végtagjukat, mint mi – mert ahol viszont kézként használják a mancsaikat, ott sincs kimutatható preferencia.)
De, mondom tovább. A legközelebbi rokonaink (csimpánzok, gorillák) vizsgálata sem mutat ki semmiféle jellemző kézhasználati preferenciát. Szóval a tudósok arra gondolnak, hogy ez a jobbosság már azután alakulhatott ki, hogy a főemlős rokonainktól elváltak evolúciós útjaink, és köze lehet a felegyenesedett járáshoz és eszközhasználathoz.
Az köztudomású, hogy mindegyik kezünket az ellen oldali agyfélteke kontrollálja. Ráadásul a két félteke nem teljesen szimmetrikus. Ami azt jelzi, hogy a különböző kognitív ingereket más-és-más terület ellenőrzi és uralja az agyunkban. (Ezt hívják lateralizációnak, és a legtöbb gerincesben – hozzánk hasonlóan – felelhető. A szerepe a számos agyat érő inger egyidejű feldolgozása, és az arra adandó válasz, vagyis az adott cselekvés irányítása. Ám ez, az embereknél extrém, legalábbis főemlős társaink viselkedéséhez képest.) Az emberek 99%-ának van egy „domináns keze” és csak 1%-unk kétkezes. A vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy ez már nagyon-nagyon rég óta így van (ásd a fent említett barlangrajzokat és kéznyomokat).
Ennek ellenére balosnak lenni néha előnyökkel jár. Gondoljunk csak a bokszolókra. A hagyományos felállás szerint a ringben a bal kéz elől, a jobb pedig hátul (várva az iszonyatos erejű jobb horogra), ám ha balos vagy ez a felállás megfordul és váratlan előnyökhöz juttatja a sportolót. Ugyanis nem onnan jön az ütés, ahonnan várod. Sőt, azt is kimutatták, hogy (elsősorban a küzdő sportokban) a balosok nagyobb arányban nyernek mérkőzéseket, mint a hagyományos jobbos ellenfeleik. Szóval meg van a komparatív előnye, ha balos vagy.
A domináns kéz használata (főleg aktív sportolókban) akár fiziológiai változást is okozhatnak, pl. egy profi teniszező egyik (a teniszütőt tartó) karja vastagabb és izmosabb lesz, mint a másik. Sőt maga a felkar csont szerkezete is megváltozik, sűrűbbé válik, mint a másik (ütésre nem használt) felkaré.
Igen ám, de az archeológia leletek ritkán kényeztetnek el minket teljes csontvázzal, ahol a jobb- és bal felkar és alkar csontok is megkövesedtek. Honnan tudjuk hát, hogy már az ősember is jobbos volt?
Nos, itt jönnek a képbe a fogak. Az ásatásokban felelt állkapcsokból ugyanis világosan kiolvashatók a fent említett karcolásnyomok. És ezek szinte mindegyike, kivétel nélkül, olyan irányt mutat, amit csak a jobbkezesek voltak képesek produkálni. Ráadásul a fogainkat még ma is sokszor használjuk „harmadik kézként”, megtartva valami a fogaink és/vagy ajkaink között. (Vertél már be valaha szögeket a létra tetején állva, úgy, hogy 2-3 vagy több szöget is tartottál a fogaid között? Na, ha igen, akkor tudod, hogy miről beszélek.)

Ezt a viselkedés már a Homo habilis maradványokon megfigyelhető. Vagyis nem ma kezdtük el a dolgot. Na, de honnan ered az egész jobbkezűség? A genetikusok is keresik rá a választ, méghozzá a génjeinkben, a DNS-ünkben – ez ugyanis örökölhető tulajdonság. Kimutatták, hogy a férfiak közt gyakoribb a balkezesség, mint a nőkben. Ám eddig nem találtak olyan gént, ami egyértelműen felelőssé tehető ezért a tulajdonságért.
Megvizsgálták azt is, nem lehet-e köze ehhez a két lábra állásnak, és azt tapasztalták, hogy bizonyos állatok, mint pl. a kenguruk (akik a lábukon ugrálnak, és szintén két kezük van) szinte kivétel nélkül balkezesek – igaz, ők nem használnak eszközöket. (Na ja, mondhatjátok erre, hogy logikus is, hiszen ott Ausztráliában minden fejjel lefelé van.)
A CT és MRI szkennek viszont azt mutatják, hogy a balosoknál a fent említett lateralizáció nem olyan domináns a bal agyféltekére, és náluk az ingerek egyenlőbben oszlanak el a két félteke között. Ez magyarázza, hogy a balosok jobb emlékezőképességgel és egyéb művészi készségekkel bírnak – legalábbis a tudósok szerint és a mai ismereteink alapján. Talán ezért maradhatott fent a balkezesség, a masszív jobbosság világában – hiszen komparatív előnyökhöz juttatja tulajdonosát. Gondoljunk csak egyes mai sportokra (pl. tenisz, ping-pong, kűzdősportok, stb.), ahol előny lehet a „fordított felállás”. Ám ez nem csak őket juttathatta előnyhöz, de azon őseinket is, akik nem haltak ki a jobbkezesek világában, hanem tovább örökítették a balosság lehetőségét. Na, de akkor miért vannak olyan kevesen? – kérdezhetnétek. Nos, állítólag azért, mert ha túl sokan lennének, akkor a fent említett előnyök már nem lennének előnyök számukra.
Hát itt tart most a tudomány, és ezzel magyarázzuk a jobbkezesség dominanciáját ma. Ez persze bármikor megváltozhat, ha valami olyat találnak a kutatók, ami felülírja mindezt… akár jobbról, akár balról.
Addig meg, mindenki használja azt a kezét, amelyik jól esik… ögh, izé… nem úgy értettem. Na, mindegy… ebből már nem jövök ki jól! (kacsint)