Nyilvános sztriptíz fényes délben bepoloskázva

Véletlen bebörtönzés, aztán szabadulás és más botrányos esetek.

Holnaptól elvileg már tényleg ősz van, tudom, mindjárt vége az októbernek, de a hideg szerintem nem jöhet elég későn.

Ma viszont még szó szerint harapott a nap, nem is jöttem be csak sötétedés után. A hidegben is van ám jó dolog, eltűnnek igazán rühellt ellenségeim, a poloskák. Szerencsére már most is kevesebb van belőlük, tehát nem csak káromkodások közepette tudok kilépni a házból, de azért még akad belőlük szép számmal. Így történt, hogy éppen a kertben élveztem a napsütést, amikor nekem ütközött egy, anyáztam persze, de nem tudtam lepöckölni, beesett a pólómba. Már itt lesápadtam, kerülgetett egy enyhébb hisztéria, de annyit azért ki tudtam nyögni a mellettem lévő férfiembernek, hogy “Segíts!”. Tehát ott az utcafronton óvatosan nyakig húztam fel a pólómat és sápadtan, összeszorított szájjal könyörögtem, hogy szedje le. Érkezett a rossz hír, nem látja, valószínűleg belezuhant a melltartómba. Ekkor megláttam magam előtt az apokalipszis négy lovasát és állati szívesen cseréltem volna velük, ha hirtelen megjelenik az ördög a lelkemet is eladtam volna, csak ne ragadjanak rám leszakadt bogárlábak. Némi óvatos vizsgálódás után meglett, közben halálféltem, hogy összenyomódik és nincs az a domestos amivel képes lennék lemosni. Megmenekültem, a poloska is, bár ennek kevésbé örülök. Ezt persze tényleg fényes nappal, az utcafronton, nyitott kapunál sikerült előadni, de hatalmas nagy mázlimra éppen semelyik szomszéd néni unokája nem kolbászolt erre. Szóval így nem csuktak le közszeméremsértésért.

Másnak is volt ezen hétvégén szerencséje, illetve menekült meg sikeresen. Ha macskát tartasz azt tudod, hogy a mosógépbe belenézünk, mielőtt elindítjuk, mert ezek a dögök baromi gyorsan képesek beleugrani és akkor nem csak Cirmi lesz kissé döglött és coccolino maci illatú, hanem a ruháid is macskásabbak és lehánytabbak lesznek, mint mosás előtt. Nyugi, egy macskát sem mostam ki, pedig olykor elfog azért a kísértés. A kocsiba sikerült bezárni egy teljes napra az igen zöldszemű, igen félénk és általában roppant óvatos és roppant hülye hangú Darut. Ő pont nem szokott bemászni, hangja is csak akkor van, ha simogatást kér, ráadásul nem is voltam itthon, nem tűnt fel, hogy nincs meg. Ami tényleg csoda, a kocsi bántatlanul megúszta, nincs piszkítás, nincs szétszedés. Pedig egy ilyen után arra számítanék, hogy teljesen kibelezve látom viszont szegény autót.

Úgy mellesleg, mivel nemrég egy kicsit levágtam az egyik ujjamból befőzés közben, elég korlátozottan tudom használni a jobb kezem. Már tök szép, mármint ahhoz képest, hogy mennyi vér folyt el és mennyi hús ment veszendőbe. És tulajdonképpen mindegy, úgyis jó ideje újra kéne festeni a konyhát.
Szóval erősen terhelt hét volt, Jó sok balesettel, kezdeném azt hinni, hogy valaki valamit szeretne közölni velem, már ha hinnék valakiben vagy valamiben, de nem. Ha mégis van ott valaki/valami akkor innen üzenném, hogy dobjon rám egy SMS-t vagy emailt, mert állatira nem értem, vagy artikuláljon jobban, amúgy ismerek tök jó logopédusokat.
És mint mindig, holnap végre hétfő!
Az óraátállításra érzékenyeknek kitartást, a többieknek nem.

Jóccak!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!