Ősi sirályhojsza egy darab borostyánban
Burmában (Myanmar) akadtak rá.
Elég megszokott dolog különböző röpképes jószágokat találni évmilliók alatt megkövült gyantában.
Cheung Chung Tat illusztrációja
Ezek elsősorban rovarok, a Jurassic Park hülyeségben odáig merészkedett, hogy egy fosszilizálódott szúnyog emésztőrendszerében található vérből vettek dínó DNS-t és klónozták a hatalmas dögöket.
Nos, ezt talán nem kellene elhinni, ez tényleg idiótaság.
Viszont a borostyános madarunk azért érdekes, mert őshojsza, azaz minden madarak őse lehet, egy olyan átmenet, ami tudományos áttörést jelenthet a madarak őstörténetében. Ugyanis nemcsak röpképes volt, hanem egyszerre nem viselt olyan ősi jegyeket, mint a karmos ujjakban végződő szárnyak vagy a fogakkal ellátott csőr.
Röpképtelen elődjéről itt írtunk:
Fogazott csőrű enantiornithine példányokat korábban találtak már gyantába dermedve, ő például madárkölyök létére is valamivel nagyobb volt a mostani hat centis körülinél, mérete elérhette a 7 és fél centit:
A képet készítette: Ming Bai, Kínai Tudományos Akadémia
A 65 millió évvel ezelőtti nagy kihalási esemény áldozata lett, a dínókkat együtt tűnt el.
A tollas dínók létezésére számos bizonyíték van, szintén borostyán őrizte meg az egyik fajuk tollát (ezen a CT felvételen erős nagyításban) :
Lida Xing fotója
Más fosszíliákból a színükre is lehetett következtetni:
További felfedezések reményére adhat okot, hogy Burma 10 tonnát meghaladó mennyiségű borostyánt termel ki évente, a 99 millió évvel ezelőtti lények korábban ismeretlen fajaival egyetemben.
Forrás: NatGeo
