Pisiltél ma már házat?

Nem házra, azt könnyű, hanem rendesen tégla formájú építőelemeket.

Dél-Afrikában fiatal tudósok egy csoportja rájött arra, hogyan lehet a korábban csak amerikai laboratóriumokban tesztelt eljárást közelebb hozni a valós tömegméretű előállításhoz.

A biotéglának keresztelt fura szerzethez speciális budikban gyűjtötték be a fokvárosi egyetem mérnöki épületében a férfivécékből az alapanyagul szolgáló kibrunyált brunyát, majd összekeverték homokkal és némi baktérium-kultúra hozzáadásával létrejött a csoda: megtéglásodott.

Mielőtt azt hinnénk, hogy a sok kocka miatt lehet, szó nincs erről. A természet sok mindenre gondolt, vannak a pisifaló bacik, ezek egy ureáz nevű enzim segítségével a mikrobiális karbonát kiválasztásnak keresztelt folyamatban kalcium-karbonátot állítanak elő, ami hasonló például a kagylók héjában találhatóhoz, de itt a cement szerepét tölti be, egyben tartja a produktumot. Melléktermékként keletkezik még némi kálium és nitrogén, ezek a műtrágya gyártásban kaphatnak további szerepet.

In this example you take something that is considered a waste and make multiple products from it. You can use the same process for any waste stream. It’s about rethinking things

Ebből a példából is látszik, hogy amiről korábban azt gondoltuk, hogy szennyvíz, számos különböző termék előállítására is alkalmas lehet – tette hozzá Dr Dyllon Randall, a vízminőségügyi kutató mérnökök vezető óraadója az egyetemen, aki felügyelte a projektet.

További érdekesség, hogy amíg a hagyományos téglákat 1400 fokon égetik ki, ezzel rengeteg széndioxidot juttatva a légkörbe, a biotégla szobahőmérsékleten cementálódik.

If a client wanted a brick stronger than a 40% limestone brick, you would allow the bacteria to make the solid stronger by ‘growing’ it for longer.

Ha a megrendelőnek szilárdabb téglára van szüksége, egyszerűen tovább kell csak hagyni dolgozni a szorgos bacikat és az eredmény erősebb lesz. – Tette hozzá Randall.

Azt is elmondta, hogy amit ma ki tudunk hugyozni, azt ne hagyjuk holnapra, mert ugyan csak 1% a hasznosítható tartalom a vizeletben, tehát ha 300 ml egy átlagos huggyantás, akkor a folyamathoz szükséges legalább 30 literhez elég gyakran kell budira mászkálnunk, de az összetétele magáért beszél: a szennyviz feldolgozása során a kinyerhető összetevői közül a pisiből származik a nitrogén 80%-a, a foszfor 56%-a, a kálium 63%-a. A foszfor szintén a műtrágyagyártásban kaphat szerepet kalcium-foszfát formájában.

Szerinte a vizelet folyékony arany, mert az eredetileg szennyvízfeldolgozó műtrágyagyártási folyamatokból a szilárd részek kivonása után maradt technológiai hulladékból is készülhet biotégla.

Talán ebből épülhetne a következő pisai ferde torony.