Szia, Jenny vagyok

Egy imádni való arab kanca rendszeresen megsétáltatja magát Frankfurtban.

Az egész ügy onnan indult, hogy a gazdája, Werner Weischedel rájött arra, hogy ez a paci önjáró, teljesen felesleges kísérgetni és azóta a mostanra huszonkét évesre cseperedett jószág a német kisváros lakóival barátkozik a megszokott napi útvonalán.

Reggel nyolckor nyílik a karám, őkelme szépen nekiindul és időnként elkíséri jóbarátja, Evita, aki egy juhászkutya.

A járókelők annyira elfogadták mostanra, hogy sem a rendőrséget, sem pedig az állatmentőket nem hívják, mert Jenny egy egyszerű üzenettel leszereli az akadékoskodókat.

My name is Jenny. I did not run away. I’m just going for a walk. Thank you.

Tizennegyedik éve járja a környéket és mindig hazatalál.

Annyi történt, hogy Weischedel úr és a felesége már túl öregnek érezték magukat a rendszeres lovagláshoz, a megszokott útvonalaikon korábban Jenny és Evita kísérték őket, de mostanra már ez nehézkes, ezért kiengedik őket mivel tudják, hogy hol van az otthon, ezért nem is aggódják túl.

She knows her stuff, is friendly and knows exactly when there is food at home. She has a clock in her stomach.

A paci pocijában ott van az óra, onnan tudja, hová és mikor kell érkezni,  és lesz kaja.

Időnként persze a járókelők megkérdőjelezik az állattartásnak ezt a módját, de sem a helyi rendőrség, sem az állatorvosok nem vitatták eddig a teljesen emberbarát jószágok ilyen típusú tartását.

Police told news agency dpa that they’ve never had to do anything about the strolling equine, and veterinarian Maren Hellige said the mare “seems very relaxed and satisfied.”

A lead képen épp egy csecsemőt próbálna megenni.

Lássuk be, ez veszélyes.

via mnn