Te panda, ne szarjál már össze mindent!

A ma reggeli posztban Bernard pandaszarral sokkolta a hajnali kávét szürcsölgető kedves olvasóinkat, innen is köszönjük! Felmerül a kérdés, hogy ha valaki pénzt akar csinálni egy kimondottan ritka állat ürülékéből, akkor az hogyan éri meg? Az óriáspandából durván 2000 példány él a Földön, ebbe már beleszámoltam a fogságban élő egyedeket is. Namost ennyi medvének a szarára üzletágat felhúzni nem tűnik túl kifizetődőnek. Azt meg pláne ne firtassuk, hogy ki az a fasz, aki pandaszarból akar wc papírt gyártani. Van azonban itt valami, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni.

Fogsor

A pandák fogsora hiába néz ki úgy, mint a ragadozóké, tisztán növényevők. Jól van HipszterPistike, akkor vegánok bazmeg, üjjé’ vissza a valagadra, és kussoljál! Az emésztőrendszerük is fel lenne készülve a húsevő életmódra, sőt a génjeik is tartalmaznak csak ragadozókra jellemző mintákat. Ennek ellenére ezek a fekete-fehér dögök szinte csak és kizárólag bambuszt esznek. Pedig minden arra utal, hogy kurvára nem kéne. Kezdjük az elején. A megszületett kispanda emésztőrendszere egyáltalán nem tartalmaz olyan baktériumokat, amik le tudnák bontani a bambuszrügyeket. Egészen konkrétan az anyja székletéből szerzi be a baktériumflórákat, így lesz alkalmas az emésztőrendszere a növények elbontására. Azt mondtam, hogy alkalmas? Hát izé…

Egy kifejlett panda átlagosan 20 kg bambuszt is be tud tolni az arcába, naponta. Ezt emésszük kicsit (hehe)! Nem kell túl sok ész ahhoz, hogy rájöjjünk: ezek bizony egész nap zabálnak. Nem meglepő módon 14 órát is el tudnak tölteni táplálkozással az ébrenlétük során. És hogy miért nem durrannak ki ennyi kajától? Hát azért, mert az emésztésük tényleg nincs felkészülve a bambuszra, így annak mindössze 17  százalékát tudják hasznosítani a kis bélbolyhaik, egyszerűen átszalad rajtuk a táplálék. Hogy ez miért jó? Gondolom csak azért, hogy egy társaságban már 5 percen belül mindenkinek el tudják mondani, hogy ők bizony vegánok. Még ha beledöglenek, akkor is.

Kulagépek akcióban

Felmerül a kérdés, hogy a 20 kilónyi bambusz fennmaradó 83 százalékával mi lesz? Hát nemes egyszerűséggel kiszarják. Igen, ez bizony majd’ 17 kilónyi pandaszart jelent. Napi negyven (40!) alkalommal ürítenek, szóval innentől kezdve már nem nehéz elképzelni egy átlagos panda átlagos napját: felkel, elrágcsál fél kiló bambuszt, majd szarik egyet. Utána elrágcsál fél kiló bambuszt, és szarik egyet. Aztán elrágcsál fél kiló bambuszt, éééés igen, szarik egyet. Amíg le nem megy a nap. Meg még utána is egy kicsit. Fel nem fogom, hogy miért rajonganak az emberek ezekért a kulagépekért. Na mindegy.

A fentiek egyébként tök jól megvilágítják, hogy miért egy veszélyeztetett fajról beszélünk. Először is, ha nincs a környéken napi 20 kg bambusz (vagy más egyéb növény amit hajlandó elfogyasztani), amit szarrá tudna konvertálni, akkor egyszerűen éhenhal. Aztán meg ott van még a ragadozók kérdése is. Aki látott már pandát, azt tudja, hogy nem egy túlmozgásos élőlényről beszélünk. Szóval nehéz elképzelni, hogy vadul menekül az őt üldöző hópárduc, vagy örvös medve elől. Igen, ezek például szívesen fogyasztanak pandahúst, ráadásul nagyon meg sem kell erőltetniük magukat. Elég csak a két méterenként elhelyezett kulakupacokat követniük, és egyszer csak az ösvény végén ott lesz a panda…

Összegezve: pandaszarra építeni egy vállalkozást egyáltalán nem hülyeség, mert van rogyásig. Ha meg ráadásul van pár hülye, aki megveszi az ebből készült wc papírt, akkor már csak egy valami van hátra: profit.

 

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
%d bloggers like this: