Till Lindemann utálja a gyerekeket – és ezt kisfimben mesélte el (18+)
Till Lindemann a Rammstein topogós tánczenekar frontembereként vált ismertté, de nem győzünk meghajolni a nagysága előtt, amikor mozgóképes művészetről van szó.
Lásd:
A Lindemann projekt ismét ledobott egy egész érdekes videoklipet 2021. június első hetében, ami már önmagában is egy pazar alkotás, hiszen ki ne utálná a piszok kölkeket, akik egész gyerekkorában zaklatták, kisnövésűként csúfolták, szekrénybe zárták, ahogy azt annak idején kötelező is volt, mert elvárta a REND.
A videó magyarra fordított munkacíme nagyjából így hangzik: “gyűlölöm a gyerekeket”.
Ich hasse Kinder
Aki volt áldozata a mostanság vagy valaha a bullying néven közismert csúfolkodásnak, az átérezheti, milyen volt kicsinek, gyengének lenni ott, ahol mindenkinek mindig erősnek és nagynak kellett látszania a rendszer diktálta körülmények között.
De amire feltehetően nem sokan számítottak, született a klip után egy még remekebb 22 perces kisfilm a hogyanokról és miértekről, ahol Lindemann perfekt szovjetséggel áll szemben a hatóságokkal.
A filmetüd üdítő lehet a tizennyolc éven felüli nézőknek szánt gore és láncfűrészes darabolós filmek világában jártasoknak, ezért csak az kattintson a beágyazott videóra, aki bírja a hasonló elképzelt hentelést.
Tizennyolc plusz kontent, én szóltam
Akik mégsem bírnák, azoknak egy rövid spoiler a történetről: a főhőst becitálják kihallgatásra, ahol szembesítik az elfeledett diáktársai különös halálával, majd gyanúsítottként jelentősen megverik, végül a bíróság kimondja a verdiktet: ártatlan.
A történet szövevénye itt még nem ér véget, mert a bírónó lehetett is volna akár érintett a kis hős gyalázásában, feláldozza magát szexuálisan és egy robbanó személyautó tesz pontot a misztikus-hisztérikus sztrorilájnra.
Végül pedig megtudjuk, hogy Lindemann valójában nem is gyűlöli a kölköket, mert neki is van nem is egy. Hanem kettő, akiknek 10 kopejkáért vehet nyalókát a pályaudvaron.
Intuíció és empátia hatja át az egész műsort, mi is hősök vagyunk, bekasztlizva szocialista öltözőszekrényekbe, amik nem is voltak, sorsunk önmagunk antitézisével is összefügg, hiszen szőke árja, német nevű gyerekként aláztak meg a szovjet birodalomban, majd kisnövésű fekete hajúként cseperedtünk fel, mégis a jöhet a katarzisz, a nemes felülemelkedés a saját gyarlóságunkon. A hős bosszúját a Vörös Téren hányásba torkolló Volga taxizássá nemesíti, rágyújtós usankában.
Ha valaki szereti a posztszovjet, úttörőnyakkendős realizmust, érezni fogja a szájban vasra hajazó véres ízét.
Mindenki más pedig megsüvegelheti a kacifántos filmetüd remekbe szabott fordulatait.
Ne rettentsen el senkit, hogy oroszul beszélnek, a történet 1989-ben Moszkvában játszódik, de német és angol nyelvű felirat is bekapcsolható a legismertebb videómegosztón.