×

Valami beesett a pohárba

Valami beesett a pohárba

Tréfás kedvű kutatók egy rovarok által inspirált, kétéltű repülő szerkentyűt csináltak, aminek a súlya hat darab rizsszemnek megfelelő, adta hírük a Science Robotics október 25-én. A kis robot nagyjából ezerszer könnyebb, mint a korábbi legkönnyebb úszó-repülő szerkentyűk. Bár azt állítja a sciencenews, hogy a kis bigyó majd használható lesz keresésekre és vízi mentésre, valamint vízmintavételezésre, azért én a kunsztértékénél még nem látok sokkal tovább.

A kis drón 2-300-szor csap a szárnyaival másodpercenként, ezzel egy picit megelőzve a házilegyeket. Ami viszont menőség, hogy le tud lassulni kilenc csapásra másodpercenként, amikor vízi üzemmódra vált. Ha ez még nem lenne elég, a kis gép vízbontással hidrogént és oxigént állít elő a lebegőképességének szabályozására, hogy ki tudjon emelkedni a vízből. Gyakorlatilag fellövi magát 37 centi magasra a felszíntől.

Hogy hűtsem a kedélyeket, azért még elég szar a landolási képessége, plusz nem bír keresztülmenni még a tiszta vízen sem, csak akkor, ha szappant használnak a felületi feszültség csökkentésére. Mindegy, azért asszem kéne.

14 comments

comments user
taro

ja, aztán ha lenne, ezt is úgy találnád meg, hogy rálépsz 🙂

comments user
★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

Vízbontással.
Ezen a ponton érdemes gyanakodni.

    comments user
    taro

    pedig azt írják, hogy azt csinálja.

      comments user
      ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      A vízbontás a H2 előállításának talán legköltségesebb módja.
      Egyenáram kell hozzá, ahhoz megfelelő teljesítményű energiatároló és ha csak nem perpetuum mobile, akkor külső energiaforrás is.

        comments user
        taro

        de nem h2-t állít elő, hanem oxihidrogént-legalábbis a rezümé szerint.

          comments user
          ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          A vízbontás a H2O molekulát bontja H2 és O2 molekulákra. Atomos oxigén és atomos hidrogén nem annyira létezik ilyen nyomás és hőmérséklet körülmények között.

          comments user
          taro

          nézd, nem olvastam el az egész cikket, csak a rezümét: árammal bontják a vizet, hogy kis mennyiségű durranógázhoz jussanak, hogy “kirobbantsák” ezt a könnyű szerkezetet a vízből.

          comments user
          ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          hat rizsszemnyi tömegben a többi apparátus mellett nagyon nagy töltéstároló képességű valami kell, hogy annyi vizet bontson, ami elég ehhez a művelethez, de akkor is legfeljebb egyszer.
          Létezik majdnem ilyen, az aerogél alapú hiperkapacitás, de nem vagyok arról sem meggyőződve, hogy vízbontással kijönne a matek.

          comments user
          taro

          nézd, lehet hogy csak dróton rángatják.

          comments user
          ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          Mint a Holdat. Az is csak fel van oda függesztve és ha jön a Ragnarök, a farkas megeszi a Holdat.

          comments user
          taro

          és néha még a világítását is lekapcsolják.

          comments user
          ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          Energiatakarékosság.
          Több nap mint holdfázis.

    comments user
    SpaceWolf

    Nekem is megakadt ezen a szemem.

      comments user
      ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Nekem nem áll össze az energiaegyensúly.
      A vízbontás a kovalens (elég erős) kötés feloldása, ahhoz egyszer kell egy megfelelő mennyiségű tárolt vagy termelt elektromos energia. Aztán a vízből kilépéshez le kell küzdeni a vízoszlopot, aminek a sűrűsége 850x nagyobb a levegőnél, az alaktényezővel és felülettel, továbbá a sebességgel (négyzetesen) arányos közegellenállást, és ha mindez sikerült a kiindulási ponttól, még az m*g*h helyzeti energiát.
      Na most ez a dolog se nem néz ki túl áramvonalasnak (inkább az ellenkezője), sem pedig túl nagy energiasűrűségűnek.

You May Have Missed