Vándorsólyom küldetés – a Hajabusza visszatér
A holdkomp rendszeres látogatói több alkalommal olvashattak már a japán JAXA űrügynökség történelmi küldetéséről, amely során egy űrszonda megközelített egy távoli objektumot, hogy mintákat vegyen a felszínéből.
Ha csak a számokat nézzük, már akkor is látszik, hogy a misszió mennyire elképesztő vállalkozásként indult, hatmilliárd kilométer megtétele kellett ahhoz, hogy hat év elteltével a szonda visszatérő egysége megközelítse bolygónkat, hogy a hasznos terhét eljuttassa Ausztrália egy kietlen pontjára.
2014 térben és időben hihetetlenül távolinak tűnik a 2020-as év tükrében, a poszt írásakor néhány hétnyire a Brexittől visszaemlékezve ez akkoriban még csak az EU szkeptikusok legvadabb eurofób vágyálmaiban jött elő, mostanra pedig már rögvalóság,
A Tanegasima űrközpontból, Japán délnyugati régiójából 2014 decemberében 30 milliárd jenes költségvetéssel indított Sólyom a Ryugu* aszteroida irányába nagy reményekkel állt elliptikus pályára, hogy aztán a célpontját megközelítve egy titán kapszulát lőjön a felszínbe, hogy a felszálló porból és törmelékből mintákat gyűjtsön.
*A Ryugu név egy a tenger mélyén élő rettegett sárkányról szóló tündérmeséből származik
2018 júniusában 3,2 milliárd kilométer megtétele után a művelet sikerrel zárult, hogy aztán a küldetés következő fázisában néhány kritikus manőverrel egy rövid időre a felszínre szállva további mintákat gyűjtsön 2019 februárjában. Rá alig öt hónapra a műveletet megismételve másodszor is leszállt talajmintákat gyűjteni, így az űrkutatás történelmében először sikerült duplázni egy 4,6 milliárd évesre becsült űrbéli objektum közvetlen közelében a mintagyűjtést.
Ez azért lehet különösen fontos, mert a Jaxa tudósai azt feltételezik, hogy a felszín és az alatta található kőzetek nem csak a Naprendszer kialakulásáról, hanem az élet eredetéről is korábban ismeretlen adatokkal szolgálhatnak különböző szén alapú szerves vegyületek nyomaival, így aztán érthető, hogy miért övezi akkora izgalom a Hajabusza visszatértét.
Magára az érkezési aktusra a tervek szerint Woomera körzetében kerülhet sor, ahová a név nélküli űreszköz a légkörbe 200 km magasságban belépve, a fékezőernyőket 10 kilométerrel a felszín felett nyitva landolhat.
A JAXA csapata az előkészületeket már egy hónappal korábban megkezdte, az egység rádiójeleit a helyi ausztrál űrügynökség szakértőivel és a védelmi minisztérium támogatásával fogják követni, hogy aztán valahol a kietlen térségben rábukkanjanak az alig 40 centis, hőpajzzsal védett űrkapszulára az értékes tartalmával együtt.
Azzal, hogy ez a küldetés lezárul, a kutatás nem csak hogy nem ér véget, hanem a Sólyom egy újabb célpont, az 1998KY26 irányába indul tovább, hogy egy újabb évtizednyi izgalomra adhasson okot.
