Halálközeli élmények, avagy mit tudunk a tudatról

1.

Harminc másodperccel a szív leállása után megszűnik az agyműködés. Régebben ezt nevezték halálnak, manapság már csak klinikai halálnak, mióta különféle módszereket ismerünk arra, hogy az embert ebből a stádiumból visszacsalogassuk az életbe.

A klinikai halált átélt emberek kb. 15%-a számol be arról, hogy különféle élményeik voltak egy olyan állapotban, amikor jelenlegi tudásunk szerint nem volt agyműködésük.

Az agy leállása EEG-n

Vannak, akik saját magukat látják külső szemszögből („testen kívüli élmény”), látják a körülöttük lévő orvosokat, később el tudják mondani, hogy azok miről beszélgettek. Vannak, akik a halott szeretteikkel találkoznak, vagy egy alagúton mennek egy fehér fényforrás felé, ahol végtelen szeretet öleli körül őket.

Az a tény, hogy ilyenkor nincs agyműködésük, kizárná, hogy emléknyomaik lehessenek bármiről, és persze azt is, hogy halljanak vagy lássanak. Ezek mind magasabb rendű agyi funkciók (memória, szövegértés stb.), amikhez az agykéreg és a kéreg alatti területek együttműködése szükséges. Amikor az EEG laposabb, mint egy vizezett palacsinta, amit a karácsonyi vásárban vettél ezerötért, akkor bármiféle emléknyom csodaszámba megy.

Számtalan szkeptikus elképzelés van arról, hogy mi okozhatja ezeket a halálközeli élményeket, de egyik sem ad teljeskörű magyarázatot. (Azért mindegyik elméletnek vannak hívei, és itt illene részletesen kivesézni, hogy melyik magyarázat miért nem jó, de az egy külön poszt lenne.) Indult egy vizsgálat annak kinyomozására is, hogy vajon a lélek (bármi legyen is az) száll-e ki ilyenkor az emberből. Ez az AWARE kutatás, amelyhez kórházi termek plafonja közelében helyeztek el képeket a plafon felé fordítva, mondván hogy ha a lélek odaszáll, akkor majd megnézi, hogy mi van a képen. Ha utána a halálból visszahozott ember be tud számolni a képről, akkor jó bizonyítékunk van a lélek létezésére.

A kutatás öt éve alatt összesen 2060 emberen végeztek újraélesztést a partner kórházakban, de csak 101 volt olyan állapotban végül, hogy a kutatók kikérdezhették őket. Ebből kilenc ember volt, aki beszámolt halálközeli élményről, de közülük hét szellemekkel társalgott vagy alagúton ment át, és nem figyelt a plafonnál lévő képre. A maradék kettő elmondása szerint látta magát fentről, látta az orvosokat, ahogy próbálják újraéleszteni, viszont egyikük sem olyan teremben volt, ahol lett volna kép a plafonnál.

Hát ez pech.

 

2.

Nem tudjuk, mi hozza létre azt, hogy az ember tudatában van önmagának. Adódik, hogy az agy csinálja valamilyen módon, hiszen olyan betegségekben, amikor az agy elsorvad (pl. Alzheimer-kór), a tudat szép lassan szétesik, a memória fokozatosan megszűnik, az ember elveszíti emberi jellegét. Az egyik legnépszerűbb elképzelés mostanában, hogy nem egy bizonyos agyterület hozza létre az öntudatot, hanem az agysejtek közötti több milliárd kapcsolódás, maga a neurális hálózat.

Csakhogy ezzel pár dolog nem stimmel.

Vannak olyan betegségek, amikor az agy egy részét el kell távolítani, különben a beteg meghalna. Ilyen például a katasztrofális epilepsziának nevezett kór, amikor epilepsziás rohamok követik egymást vég nélkül, és a beteg semmiféle kezelésre nem reagál. Ilyenkor végső megoldásként leválasztják a rohamot generáló agyféltekét a test többi részéről. Átvágják a kapcsolódási pontokat, és bár maga az agyfélteke ottmarad a koponyában, de olyan, mintha nem is lenne, nem tud kommunikálni az idegrendszerrel.

A több milliárd agysejti kapcsolatnak tehát jó része odavész. Ennek ellenére a tudat megmarad, az illető nagyjából ugyanúgy él tovább, mint a két agyféltekével rendelkező ember. Enyhe beszédzavara lehet, de amúgy semmi baja.

És nemcsak kisgyerekkori műtétnél ilyen jó a helyzet, ahol az agy képlékenységével magyarázhatnánk a dolgot, hanem idősebb kori sérülések után is. Van olyan ember, akinek a fél fejét ellőtték, és vígan él tovább, csak egy kicsit furán néz ki.

Egészséges és alzheimeres agy

Mondhatjuk tehát, hogy oké, a fél agy elvesztése nem probléma – végülis ottmarad a másik félteke, ami majdnem tükörképe az egyiknek, és minden funkciót ellát –, viszont az agysorvadás már tényleg megszünteti a tudatot? Nem igazán, mert megesik, hogy a súlyosan alzheimeres, évek óta nem kommunikáló ember a halálos ágyán egyszer csak felül, pár percig élénk beszélgetést folytat a ledöbbent családtagokkal és orvosokkal, majd szépen visszafekszik és meghal. Mindezt úgy, hogy elvileg az agya nem lehetne rá képes, mert már rég összezsugorodott és elsorvadt, ahogy azt a róla készült CT mutatja. És ezt nem valami ezoterikus indonéz dervis állítja, hanem Prof. Dr. Alexander Batthyány a Bécsi Egyetemről (és még pár hasonló kaliber, a jelenséget meg úgy hívják, hogy terminális luciditás).

A modern tudomány magyarázatként csak a vállát vonogatja. A korábbi tudomány, például Hippokratész vagy Avicenna azt mondta erre, hogy a tudat a halál közelségében kikerül a test fogságából és megszabadul a betegségek okozta korlátoktól. Tehát hogy a tudat (szellem) és az agy (test) két különböző dolog lenne, ahol az agy mondjuk a hardware szerepét tölti be, a tudat pedig a rajta futó program, aminek másolatai léteznek más hardware-eken is. Vagy valahogy így magyarázta Avicenna.

 

3.

A haldokló ember halottakat lát. Van, aki csak álmában, van aki ébren is, de a beszámolók szerint ezek többnyire megnyugtató és pozitív élmények. A halott szerettek „eljönnek” a haldoklóért a halált megelőző pár napban. Ez régi és általános megfigyelés, amit a betegápolók sokkal hamarabb tudtak, mint az orvos-kutatók, akik csak mostanában kezdik ezt a területet felfedezni.

Az egyik ilyen orvos meséli, hogy amikor kihelyezték a palliatív osztályra, a főnővér szólt neki, hogy Mária néni az ötös kórteremből hamarosan meghal, mert látta a halott édesanyját. Az orvos megjegyezte, hogy erre a tananyagra nem emlékszik az egyetemről, mire az ápoló: „Maga sok tananyagot nem ismer még.”

Azóta ez az orvos a terület egyik legismertebb kutatója, és utólag is igazat ad a főnővérnek. Elmondja azt is, hogy itt nem olyan betegekről van szó, akik legyengültségükben hallucinálnak mindenfélét. Kimondottan koherens, egészséges tudatú emberek látják a haláluk előtti pár napban (álomban vagy ébrenléti vízióban) a halott szeretteiket. Bármi okozza is ezt, nem úgy néz ki, mintha tudatzavar történne.

Összességében nagyon keveset tudunk a tudatról és a halál körüli változásairól. A 20. századi medicina elzárkózott minden olyasmitől, ami egy kicsit is hasonlít holmi paranormális hókuszpókuszra, így attól a kérdéstől is, hogy esetleg a tudat független lehet az agytól. Mióta a halál már nem annyira esemény, hanem inkább egy folyamat, amit egyre későbbi pontján tudunk megakasztani, előkerülhettek az ezzel kapcsolatos kérdések is.

  • vau

    Hú ez jó.

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Beza.

    • rontóbogár

      az!

  • rontóbogár

    “nagyon keveset tudunk a tudatról”
    ez azért lehet mert nagyon kevés egyednek van 😀

  • egyedi

    érdekes téma. pláne, hogy sosem tudjuk meg, hogy mi az igazság

    • orizatriznyák

      De. Az igazság odaát van…. (cápa film zenéje)

  • SpaceWolf

    Nálam is be fog állni az agyhalál, és még a felét sem főztem meg annak amit kellett volna…

  • Ziles Gizi

    Az biztos, hogy érdekes téma meg nagyon jól megírt cikk. De én ma pozitív hangulatban és állapotban vagyok ezért nem gondolkodom el rajta mélyebben.

  • The Winter Soldier ⭐

    Az ember test és lélek egysége, ennyi.

    • Bernard Black

      van egy karteziánusunk!

  • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

    Jártam be elfekvőbe (az az osztály, akikről végleg lemondtak az orvosok csak a tébé ugye) combnyaktöréses nagyanyámhoz, tizenévesen, szinte a rokonságból egyedüliként. Fogtam a májfoltos, ráncos 87 éves kezét és beszélgettünk. Hol felismert, hol nem, de a tudata nem hagyta el.
    Nem gondolnám, hogy a jelenlegi eszközeink és ismereteink szerint a tudat, vagy akár lélek mérhető volna.
    Ezek olyan elvont fogalmak, amiknek a neurobiológiái háttere alapjaiban nem ismert.
    Érdekesek a kutatások a halántéklebenyek, a prefrontális kortex megfigyelésével, stimulálásával, valahol nem a hatalmas szürkeállomány, hanem az amigdala környékén is lehet a megfejtés.
    Vagy a fene tudja.

    • rontóbogár

      úgy tűnik többünknek vannak ilyen gyerekkori élményei.

      • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

        Hogy törődünk a nagyszüleinkkel?
        Hmmm… ez valami új.

        • rontóbogár

          a halálos ágy azért nem szokványos eleme ennek.

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

            A halál teljesen normális része a létnek.
            Ez ha úgy tetszik determinisztikus.
            A kérdés, hogy egy halálos ágy mellett úgy állsz mint valami seggfej és kötelező családi program a látogatás vagy mész önként és szeretetből.

          • rontóbogár

            egyet értek.

          • egyedi

            én úgy látom, hogy mostanában ettől az élménytől (tudom ez hülye szó rá) mindenki meg akarja kímélni a gyerekét

          • rontóbogár

            nálunk ilyenről nem volt szó. magam mentem, ha akartam, nem kellett kíséret.
            és most is téma az elmúlás. egyedül a módjait nem részletezzük még mélyen.

            de valóban nem része az iskolának, a hitközösség meg ugye felbomlott, szóval a szülőkön kívül ezt most más nem pótolja.

          • egyedi

            én fontosnak tartom, hogy a maguk szintjén elmondjuk nekik a rossz dolgokat is. úgyis tudják, ha valami történik. jobb, ha beszélgetünk róla

          • rontóbogár

            a részletek alatt a kegyetlen valóságot értem, pl. a 8 óra alatt élve elrágcsált elefántbébit bemutató filmet nem mutatom meg nekik, sőt magam is csak részleteit nézem meg.
            de a demens leépülést sem, elvégre várható a családban, majd “megnézik” élőben, vagy a tüdőrákos gégemetszéses hörgését sem részletezem, csak elmondom hogy szenvedett szegény.
            szóval itt a rossz maga a halál, arról tudnak, a módhoz még fiatalok – vagy túl kényelmes lennék?

          • egyedi

            én sem mutogatok ilyeneket. erről akkor esik szó, ha valahogy kapcsolatba kerülünk vele. de a részletezés nem is az ő szintjük szerintem.

    • egyedi

      én is voltam már pár haldokló mellett. két hónapja sincs, hogy az egyik legszeretettebb kezét fogtam, és sokáig beszélgettünk. teljesen tiszta volt.

      • rontóbogár

        ha csak a test megy tönkre, na az az amitől igazán tartok. ott nehéz megindokolni bármit is.

        • egyedi

          akkor jó, ha nem tart sokáig. ha már így történik.

          • rontóbogár

            írhatnál egy cikket az idő relativitásáról. pl. hogy mikor mi a soká 😉

          • egyedi

            nem érek rá :))
            de mondjuk amikor már fáj a rák, a két hét mégiscsak jobb, mintha még hosszú hetekig eltart.

          • rontóbogár

            a fájdalom csak az egyik aspektus. de ha nem érsz rá, akkor nem derül ki a többi!

          • egyedi

            tudnék róla még írni, de akkor itt nem lesz süti 🙂

          • rontóbogár

            és az maga a halál :DDD

          • egyedi

            azaz :)) karácsony süti nélkül?? milyenmár?

          • Nyarlathotep

            Pl. sokáig tart megírni a cikket. 🙂

          • rontóbogár

            de ha éppen jó az idő, mindenki boldog, akkor hamar elmegy az is 😉

  • The Winter Soldier ⭐

    Harminc másodpercig még “él” az agy. Kurvajó vicc. Az ember átéli a saját halálát. Nekem ki szokott hagyni a szívem, iszonyatos élmény. Eszerint az a harminc másodperc maga lesz a pokol. Szerencsére ez kevés idő ahhoz, hogy tisztességesen meg is fulladj, mert ugye a légzés is leáll. Vagy nem, mert azt nem a szív irányítja, hanem az agy. De ha nincs vérkeringés, minek lélegezni?

    Szarul hangzik.

    • rontóbogár

      miért hagy ki a szíved?

      • The Winter Soldier ⭐

        Nem tudom. Ha fáradt vagyok, sokszor megesik.

        • ApuElcseszettÉleteVagyok

          lehet el kellene menni orvoshoz vele…

          • The Winter Soldier ⭐

            Nem lehet vele mihez kezdeni. Nem kóros jelenség, csak szar.

          • ApuElcseszettÉleteVagyok

            orvos mondta, hogy nem kóros?
            mert ha nem, akkor ne legyél te olyan biztos benne…

          • Nyarlathotep

            Nekem is volt néhány évig. Elmentem vele dokihoz, minden feature-t rámtolt, hogy a ketyegőmet megnézze és semmi. Azt mondta, ritka egészséges a szívem. Pár hónappal utána elmúltak az ilyenek. Ki érti?

        • rontóbogár

          orvos látott-e?

  • Kolyok12

    én csak azt tudom a halálról, hogy kinek kívánom tiszta szívből.

    • orizatriznyák

      Végre egy használható komment a témában.

  • ApuElcseszettÉleteVagyok

    én e tekintetben materialista vagyok.
    a lélek pár milivolt kóboráram a testben, és amikor leadjuk a szerelést, annak annyi.
    nincs túlvilág, nincs szerető jóisten, mi vagyunk amíg vagyunk, aztán annyi.

  • rontóbogár

    sajnos az elménk nem nagyon érti a semmi fogalmát, pedig eljön, így aztán előre is fosok tőle.

    • egyedi

      de miért? akkor már úgyis mindegy.

      • rontóbogár

        egyenlőre nagyon élvezem hogy részese vagyok ennek az egésznek ebben a formában és egyáltalán nem vagyok kíváncsi az atomi létre sehogy se.
        ha a végéig nem unom meg, akkor nagy veszteségnek fogom elkönyvelni.

        • egyedi

          mondjuk abban bízom, hogy nem lesz időm gondolkodni a végén ilyesmin

          • rontóbogár

            a gyakori halál nem hirtelen. ha szerencsés vagy akkor talán előbb elbutulsz, de annak meg az eleje ijesztő és sokáig tart. szerintem a legtöbb embernek (és állatnak) van bőven ideje átélni minden pillanatát.

          • egyedi

            én nem akarok elbutulni. végignéztem azt is. szerintem az borzasztó. főleg a hozzátartozóknak

          • rontóbogár

            szóval ez akarattal megy 😀

          • egyedi

            nem. csak bizakodok 🙂 sajnos akár esélyem is lehet rá

          • rontóbogár

            azt írják, csökken a gyakorisága.
            szóval majdnem biztos hogy elég ha igazán aktív életet élsz 🙂

          • egyedi

            én is úgy gondolom, hogy ha használom az eszem, és pl. nem a tv előtt ülök egész nap, az jó lehet

          • rontóbogár

            hanem sücc 😀

          • taro

            amikor már jön a demenciaparadoxon, akkor már csak a hozzátartozóknak.

    • 

      Nem harapok.

      • rontóbogár

        fűbe? 😉

      • egyedi

        :))

    • taro

      az elménk a semmi fogalmával egész jól elvan, azzal van gondunk, hogy magunkra vonatkoztatva nehéz elfogadni azt, hogy “nem vagyunk”.

      • rontóbogár

        amikor a semmire gondolsz, azt azért leírhatnád nekem hogy akkor mire is gondolsz 😉

        • taro

          a “valami hiánya jellegű” semmi, a “nincs”, a “0”, ami egy filozófiai fogalom fura, matematikai leképezése… (a matematika bizonyos részei közelebb állnak a bölcsésztudományokhoz, mint a reáliákhoz)

  • mokusON

    én annyit tudok a témáról, hogy a halál előtti állapotban az agy képzeletért felelős része aktivizálódik. Ez a terület a kisgyerekeknél is felelős azért, hogy szellemet látnak a függöny mögött és hasonlók. Ezért a műtő lámpát meg az orvosok beszélgetését beleszövi az agy mindenféle sztoriba, kb mintha be lenne gombázva az ember.

    • rontóbogár

      ez elég nagy tudás 😉

    • KingaA

      Hogy magyarázod az elektromos jelek hiányát az EEG-n?

      • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

        Először nem kellene egy olyan összefüggést bizonyítani, hogy az EEG-nek van köze a tudathoz?

        • KingaA

          A tudatot rakjuk félre egy kicsit, és nézzük csak azt, amit mókus mondott: “a halál előtti állapotban az agy képzeletért felelős része aktivizálódik”.
          Tételezzük fel, hogy így van. A vizuális képzelethez kell a fali lebeny (asszociációs kéreg) meg a tarkólebeny (látókéreg) aktivitása, ezt már korábban igazolták. Viszont ha az EEG nem mutat aktivitást, akkor mikor és hogyan képzelte el a beteg, hogy őt újraélesztik? Még amikor aktív volt az agya? De akkor még el se kezdték újraéleszteni, még nem is tudhatta, hogy ilyesmit kell elképzelnie.

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

            Várj egy percet.
            Arra utaltam, hogy az EEG, mint mérési módszertan és a tudat nem feltétlenül függenek össze. Ez nem egy korábbi felvetésre volt válasz, hanem inkább egy módszertani kritika.
            A méréstechnika (szakirányom volt) arról szól, hogy felállítunk egy modellt, és a modellhez képest vizsgájuk akár a ppm (milliomod) tartományban az eltéréseket.
            Amikor olyasmiről beszélünk, hogy megmértük az agy aktivitását és egy területnek mondjuk a vérbőségét, a mágneses rezonanciás képet, akkor még nem mennünk le neuronális-szinaptikus szintre.
            Gondolj bele: ha levágod egy kobra fejét, órákkal később is megmar, nincs tudata.
            Ha mást mérünk, mint ami a vizsgálatunk tényleges tárgya, az könnyen tévútra vezethet.

          • KingaA

            ha levágod egy kobra fejét, órákkal később is megmar

            Ez komoly?

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★
          • KingaA

            Kegyetlen.

            Szerintem a legtöbben úgy gondolják, hogy az EEG (vagyis az agyi aktivitás) szükséges de nem elégséges feltétele a tudatnak. Lehet EEG tudat nélkül, de tudat nem lehet EEG nélkül.

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

            Jaj, haggyámá te tök, nem vagyok agykutató, nem is leszek. 🙂
            Megtippelem, 3-5 milliárd szinaptikus vagy ha úgy tetszik neuronális kötés lehet az agyban.
            Ez egy olyan dolog lefordítva általam értelmezhető műszakira, mint mondjuk egy bináris válasz. Vagy inger vagy nem.
            Semmit, de tényleg semmit nem tudunk az agy mikro szerkezetéről még agysejt szinten sem, atomi, szubatomi szinten végképp.
            És most gondolj bele, hogy az agy, a tudat, a személyiség magasabb fokain nőstényekkel osztom meg a kis életemet.
            Nem lennék a helyemben.

          • KingaA

            Most gratuláljak vagy sajnáljalak? 🙂 Á, inkább az első.

            Az agysejti szintből relatíve egész jó voltam, amikor vizsgázni kellett.

          • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

            Meh.
            Tegyük fel, hogy felboncolok egy agyat.
            Az emlékeit, érzelmeit ki lehet nyerni?
            Jelenlegi ismereteink szerint nem.
            Ez egyébként vicces, mert ellopták például Einstein agyát, erről lehet majd posztolok is.

      • mokusON

        szerintem itt inkább annyira minimális jelekről van szó amit már nem mér a gép, ha megnézed ebben a cikkben itt is épphogy mérhető :
        https://www.sciencealert.com/brain-activity-has-been-recorded-as-much-as-10-minutes-after-death

        • KingaA

          Igen, ezt ismerem, de úgy tudom, mérési anomáliával magyarázták. Persze lehet, hogy mégse az.

          Az is lehet, hogy mélyebben zajlik valami aktivitás, amit a felszínre rakott EEG tappancsok nem érzékelnek. De ezek azért inkább találgatások, nem rendes magyarázatok.

          • mokusON

            nem hiszek a természetfelettiben, úgyhogy az, hogy nem tudja mérni az eeg az agyi aktivitást leállt szívnél még mindig sokkal hihetőbb magyarázat minthogy a csóka lelke stalkerkedik a csillárról amíg tolják a hullaházba.

          • KingaA

            Á, a lovat kötöd a szekér mögé 🙂 Először van meg a következtetés, utána jöhet a megalapozása.

            Hinni effektíve én se hiszek, inkább nem foglalok állást.

          • mokusON

            nem publikációt írtam csak véleményt, nincsenek formai kötöttségek 🙂

  • Bo

    Érdekel a dolog, nekem volt egy nagyon fura élményem, bár nem halálélmény (ne tudom mi), egyelőre alvási apnoéval, azaz alvási légzéskimaradással magyarázom. Álmomban álmomból felkeltett egy nagyzenekari próbára emlékeztető hangzás, odamentem az ablakhoz és kinyitottam, hogy megnézzem mi az, két embert hallottam beszélgetni az ablak alatt, magát a zenekart nem láttam, csak a szemközti házban balettozó nőket. Ahogy ott nézelődöm, egy hang jobb oldalról fentről odaszólt hozzám, hogy “Mi folyik itt?” Én csodálkozva mondtam, hogy nem tudom. Ez a hang közben “megfogta” a kezem, onnan a távolból odanyúlt, mintha valaki két kézzel a kezeibe fogná a jobb kezem, olyan volt, de látni nem láttam semmit, csak valami fehéres valamit a távolban. Következő rész, hogy már megint az ágyamban fekszem, és sokan fölém hajolnak, alakoknak tűnő valamik/valakik és érzem h nagyon izgatottan figyelnek és néznek, közben én a lábamtól fogva “felemelkedem”. Ez borzasztóan ijesztően hat rám, az emelkedés már a derekamnál jár, már a hátamnál, a lapockámnál, rettegek ha eléri a nyakamat és a fejemet, akkor nagyon nagy baj lesz. Mindez hihetetlenül gyorsan történik. A rettegésemet a körülöttem állók anélkül érzékelik, hogy én bármit is mondnék vagy hogy megmozdulnék, és hallok egy hangot “még nem áll készen” vagy “még nem készült fel” és ekkor egy nagyon hideg, szinte jeges valami végigfutott az egész testemen fentről lefelé, és azonnal felébredtem, verejtékezve. Már teljesen felébredve láttam, hogy az ablak nyitva van, tehát álmomban v félálmomban kinyitottam az ablakot, ami lefekvéskor még zárva volt. Passz, hogy ez mi volt. Kisgyerekkoromban csináltam ilyen alvajárós dolgokat. Az álombéli testfelemelkedésről pedig valaki mesélte, hogy amikor magas lázzal feküdt otthon, álmában volt olyan hogy úgy érezte, hogy felemelkedik.

  • nulla

    Én nagyon kiváncsi vagyok a masik oldalra. De persze még nem akarok meghalni. Ellenben a lélek vándorlásban tudnék hinni. Másban nem nagyon.

  • who r u

    Remelem nincs a halal utan semmi. Vegre lenne valami, amiben mindenki egyenlo. Meg aztan sok az irritalo arc, maga a tudat is megnyugtato, hogy egyszer mindenki befejezi.

%d bloggers like this: