Igazságot a blobfishnek!
Ismeritek biztos azt a szerencsétlen halat, ami úgy néz ki, mint egy halom takony. Na, kb. annyira igazságos ábrázolás, mint ha titeket fotóznának le, miután átment rajtatok egy nyerges vontató.
Szerencsétlen skorpióhalfélét, aki egyébként magyarul a dallamos nevű psychrolutes marcidus névre halgat. Több száz, de inkább több ezer méteres mélységben él boldog tudatlanságban Dél-Ausztrália, Tasmánia és úgy általában a fejjel lefelé lakó országok térségében.
Maguktól a büdös életben nem mennének háromszáz méter fölé, csak akkor, ha a halászok kimacerálják őket, de akkor már szerencsétlenek menet közben elpusztulnak. A Psychrolutes marcidus a skorpióhal-alakúak (Scorpaeniformes) rendjébe, azon belül a Psychrolutidae családba és a Psychrolutesnembe tartozó mélytengeri halfaj legnagyobb példányai harminc centisek.
Remélhetőleg egyetlen egy szerencsétlen hal sem fogja megtudni, hogy egy időben a világ legrondább állatává választották, pedig teljesen átlagosan néz ki. Életmódjának köszönhetően (nevezetesen hogy nagyjából százszoros nyomáson él, mint mi) az izmai jelentős részét elvesztette és azok kocsonyás állagú anyaggá alakulva segítik az emelkedését és a süllyedését az állatnak. A nyomás miatt az úszóhólyagja nem működne, ezért lespórolta.
Szája nagy és széles és szép csupasz, valamint légköri nyomáson akkorára dagad, mint a… mint valami légköri nyomáson megdagadó dolog. Az inkriminált fotók épp akkor készültek róla, amikor felismerhetetlen, bevérzett masszaként futotta utolsó köreit a földi pokolban.
Gyanús, hogy mi se néznénk ki sokkal jobban, ha levinnének minket oda és lefotóznának. Lehet, hogy meg lehetne minket választani az év legrondább élőlényévé.
