×

Intersztelláris névadó

Intersztelláris névadó

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a csillagközi térből érkezett a naprendszerünkbe egy új látogató. A C/2019 Q4 azóta nevet is kapott.

Intersztelláris áthaladás

Az International Astronomical Union (IAU) asztronómusai bizonyára sokat gondolkozhattak a társintézetekkel (NASA JPL Solar System Dynamics Group) karöltve valami emlékezetes elnevezésen, ahogy az 1I/Oumuamua kapcsán egyszer már frappánsan meglepték az ilyesmire fogékony közönséget.

2019. augusztusának végén Gennagyij Boriszov amatőr asztronómus egy saját építésű 0,65 méteres teleszkóppal a Krím-félszigetről fedezett fel egy üstökösnek látszó objektumot, a mag mögött egy halvány csóva legalábbis erre utalt.

Az IAU Minor Planet Center kutatói a kezdeti pályaszámítások alapján feltételezték, hogy a csillagközi térből érkezhetett, és mivel a második ilyen ismert égitestről volt szó, ezért a 2I (második intersztelláris) előnevet már rá is ragaszthatták. És itt jött a nagy fejvakargatás, hogy mi legyen a teljes neve?

A hasonló izgalmak rendszerint hónapokig foglalkoztatják a tudomány embereit, de ezúttal végül viszonylag hamar rájöttek a megfejtésre: ha a Naprendszer üstököseit mindig is a felfedezőikről nevezték el, akkor miért tennének különbséget az idegenekkel?

Így lett a kis csóvás jövevény tudományos katalógus neve:

2I/Borisov

Mégiscsak szebben cseng a C/2019 Q4-nél.

Akik kíváncsiak a történet folytatására, azok sem maradnak izgalmak nélkül. A legújabb számítások szerint december hetedikén halad el a Föld és a Nap mellett, a legkisebb távolsága mindkettőtől 2 AU (kettő csillagászati egység) lesz.

Komoly érdeklődésre tarthat számot, a nagyobb teleszkópok közül például a 10,4 méteres Gran Telescopio Canarias (Kanári-szigetek) fogja végigkövetni egész decemberben és januárban az áthaladását, mielőtt ismét kilép a csillagközi térbe. Várhatóan januárban lesz a legmagasabb a látható fényessége a déli égbolton.

Ennek a kutatásnak nem csupán az a célja, hogy a pályáját pontosítsák. A színképét összehasonlítva a már ismert üstökösökével olyan kérdésekre is válaszokat kaphatnak, hogy az Univerzum más térségeiből származó kométák mennyire hasonlítanak méretükben, összetételükben a Naprendszerünk már korábban felfedezett transzneptun objektumaira a Kuiper-övből vagy akár a szinte ismeretlen Oort-felhőből.

via phys.org/IAU

 

You May Have Missed