A NASA új módszerrel fedezett fel exobolygókat
1989 volt az első év, amikor egy a Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését sikerült igazolni
A korabeli eljárások elsősorban a kis tömegű csillag körül keringő nagy tömegű bolygók detektálására voltak alkalmasak. Ezt úgy kell elképzelni, mint ahogy közeledik a vonat emelkedik a hangmagasság, ahogy távolodik mélyül. Ez a Doppler-effektus és működik nagyban is, ahogy a bolygó rángatja a csillagát, annak a színképe, azon belül is a hidrogén vonal hol a kék, hol a vörös szín irányába tolódik el és amennyiben ez periodikus, meg is van a bolygó indirekt módon. Nagyjából 2000-ig így fedezték fel a Naprendszeren kívüli bolygók többségét, addig összesen 27-et, egy másik módszerrel még hármat.
Az azóta eltelt alig másfél évtizedben a bolygókeresésben akkor jött el a nagy áttörés, amikor az úgynevezett tranzit-módszerrel sikerült felfedezni újabb és újabb planétákat. Amikor egy bolygó áthalad a megfigyelő és a központi csillaga között, a csillag látszólagos fényereje változik. A változás mértékét ha szeretnénk érzékeltetni, úgy lehet elképzelni, mint ha egy légvédelmi reflektor előtt átszáguldana egy muslica. Azonban mostanra ez vált szinte egyeduralkodó módszerré, az exobolygók háromnegyede 2000 után így került felfedezésre.
Manapság 3500 feletti az igazolt exobolygó találatok száma, van további 4500 lehetséges, igazolásra váró jelölt és még mindig szinte semmit nem tudunk a közvetlen szomszéd rendszerekről sem.
Az exobolygók kutatásában élen jár a NASA Kepler szondája, a mostani felfedezés is az adataiból lett kimazsolázva. A módszer újdonsága az volt, hogy korábbi adatokon futtattak át mesterséges intelligencia módszerrel nem a nagy periodikus kiugrásokat (elhalványulásokat), hanem a kisebb ingadozásokat kereső algoritmust. Ez azért is érdekes, mert többtízezer minta zajából szűrtek ki egy 2450 fényévnyi távolságban lévő objektum létezését igazoló adatokat.
És meglett a Kepler-90i, egy a saját rendszerében inkább aprónak számító, de a Földnél harmadával nagyobb kőzetbolygó, ami 14,4 földi nap alatt kerüli meg a csillagát.
A Kepler-90 lett Naprendszerünk után az első olyan bolygórendszer, ahol igazoltan legalább 8 bolygó kering, vegyesen gázóriások és kőzetbolygók. Igaz, teljesen más elrendezésben (lásd címlapfotó), de azért lehet sejteni, hogy ez még messze nem a történet vége.
Akit érdekel, részletek itt:
