A NASA új módszerrel fedezett fel exobolygókat

1989 volt az első év, amikor egy a Naprendszeren kívüli bolygó felfedezését sikerült igazolni

A korabeli eljárások elsősorban a kis tömegű csillag körül keringő nagy tömegű bolygók detektálására voltak alkalmasak. Ezt úgy kell elképzelni, mint ahogy közeledik a vonat emelkedik a hangmagasság, ahogy távolodik mélyül. Ez a Doppler-effektus és működik nagyban is, ahogy a bolygó rángatja a csillagát, annak a színképe, azon belül is a hidrogén vonal hol a kék, hol a vörös szín irányába tolódik el és amennyiben ez periodikus, meg is van a bolygó indirekt módon. Nagyjából 2000-ig így fedezték fel a Naprendszeren kívüli bolygók többségét, addig összesen 27-et, egy másik módszerrel még hármat.

Az azóta eltelt alig másfél évtizedben a bolygókeresésben akkor jött el a nagy áttörés, amikor az úgynevezett tranzit-módszerrel sikerült felfedezni újabb és újabb planétákat. Amikor egy bolygó áthalad a megfigyelő és a központi csillaga között, a csillag látszólagos fényereje változik. A változás mértékét ha szeretnénk érzékeltetni, úgy lehet elképzelni, mint ha egy légvédelmi reflektor előtt átszáguldana egy muslica. Azonban mostanra ez vált szinte egyeduralkodó módszerré, az exobolygók háromnegyede 2000 után így került felfedezésre.

Manapság 3500 feletti az igazolt exobolygó találatok száma, van további 4500 lehetséges, igazolásra váró jelölt és még mindig szinte semmit nem tudunk a közvetlen szomszéd rendszerekről sem.

Az exobolygók kutatásában élen jár a NASA Kepler szondája, a mostani felfedezés is az adataiból lett kimazsolázva. A módszer újdonsága az volt, hogy korábbi adatokon futtattak át mesterséges intelligencia módszerrel nem a nagy periodikus kiugrásokat (elhalványulásokat), hanem a kisebb ingadozásokat kereső algoritmust. Ez azért is érdekes, mert többtízezer minta zajából szűrtek ki egy 2450 fényévnyi távolságban lévő objektum létezését igazoló adatokat.

És meglett a Kepler-90i, egy a saját rendszerében inkább aprónak számító, de a Földnél harmadával nagyobb kőzetbolygó, ami 14,4 földi nap alatt kerüli meg a csillagát.

A Kepler-90 lett Naprendszerünk után az első olyan bolygórendszer, ahol igazoltan legalább 8 bolygó kering, vegyesen gázóriások és kőzetbolygók. Igaz, teljesen más elrendezésben (lásd címlapfotó), de azért lehet sejteni, hogy ez még messze nem a történet vége.

Akit érdekel, részletek itt:

https://www.nasa.gov/press-release/artificial-intelligence-nasa-data-used-to-discover-eighth-planet-circling-distant-star

  • taro

    gyorsan változhatnak ott az évszakok…

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Ez nem biztos. A hasonló keringési periódusú objektumok simán beállhatnak olyan forgási periódusra, hogy mindig csak az egyik felüket mutassák a keringés centruma felé. Ilyen például a Föld holdja, de a Merkúr is lassan forog ott a legbelső pályán.

  • SpaceWolf

    2450 fényév. Hiszi a piszi, hát kinek van olyan combos távcsöve? Há’ nem? Há’ de.

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Eleve a fényév az milyen hülyeség?
      Kérdezed a fényt: “hány éves vagy?”
      És csak így néz: “ez hülye”

      • SpaceWolf

        Jaja

  • The Winter Soldier ⭐

    Nagyon régen voltam már ebben az egész űrtudományosdiban, ezért egy olyat kérdezek, hogy mivel ez a cucc 2450 fényév távolságra van, ezért mennyire elképzelhető, hogy se a bolygó, se a központi csillaga nincs már meg, és ezek múltbeli adatok?

    • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

      Jelenleg a 2450 évvel ezelőtti állapotát figyehetjük meg, a fény sebessége miatt.
      2450 év kozmikus léptékkel jóformán semmi, ennyi idő alatt hasonló bolygórendszerekben nem történnek világraszóló események. Gondolj bele, a legutolsó tényleg teljes Földet érintő kipusztulási esemény 65 millió éve volt. A legutolsó jégkorszak is 12-13 ezer éve.
      A központi csillag ott is a Napunkhoz hasonló, az élettartama is, kb. 10 milliárd éves nagyságrendben mérhető (az Univerzum becsült életkora 13,7 Mrd év). A csillagok úgy működnek, hogy születésük után minél nagyobbra híznak hidrogénből, annál hamarabb fogyasztják is el.
      Ha viszont úgy tesszük fel a kérdést, hogy létezhetett-e önmaga elpusztítására képes civilizáció a Kepler-90d-n vagy 90e-n (azok vannak nagyjából a lakható zónában), akkor arra a Drake-egyenlet a válasz.

      • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

        Át kell ülnöm a géphez, ennyi gépelési hibát kommentben. 😀
        Töltsétek újra, javítottam.

        • Gab

          Újra töltöttem!
          Egészségünkre:)

      • The Winter Soldier ⭐

        Alsó hangon, de imádlak.

      • Gab

        Az univerzum becsült koránál nem ment el a tizedes?

        • ★☆☭IonágyúS ЯiszpekTPónY☭☆★

          Ezért írtam, hogy reload, mert javítottam. 13,7 Mrd.

          • Gab

            Baff, most akkor megint innom kell…..

    • Gab

      Vajon mi lesz a Föld nevű bolygóval 2450 év múlva?

      • The Winter Soldier ⭐

        William F. Nolan – G. C. Johnson: Logan futása

        • Gab

          Valamelyik adón ment “Élet az ember után” címmel egy sorozat. Első percben eltűnik az emberi faj és 60 perc alatt eljutnak olyan 100.000 év távolságig.
          Olyan megnyugtató látni a Manhattan utcáinak helyén újra csörgedező patakokat…

          • The Winter Soldier ⭐

            Te se az a fajta vagy, aki megsiratná az emberiséget. A legjobb, ami ezzel a bolygóval és élővilágával történhet, ha az emberiség kipusztul.

          • Gab

            Fajgyűlölő vagyok. Az egész emberi fajt gyűlölöm. Következő életemben cápa szeretnék lenni ( bár állítólag visszafelé nem működik, de a reményhal utoljára ). A whiskeyt is gyűlölöm, ezért pusztítom is:)

        • Gab

          Dr. Strangelove-ban reménykedek.

  • Pingback: Önkéntesek új exobolygókat fedeztek fel egy közösségi projekt keretében - HOLDKOMP()

%d bloggers like this: