Szart csakis olcsón – Öt óra tizenöt alatt

Holdkomp value proposition perceink következnek az órák terén.

Az órabuzulás nem árfüggő, ezt már számtalanszor tisztáztuk. Olyannyira, hogy még belinkelni sem vagyok hajlandó, mert aki kicsit is figyelemmel kísérte, hogy mire csapjuk ki blueval nap mint nap, az tudja, hogy kimondottan olcsó szemeteket is halmozunk, mert hogy az mókás.

Nem beszélve arról, hogy amikor az ember egy idő után nyakig túr az órákba egy napos szombat délután a takonnyal küzdve, könnyen azon kaphatja magát, hogy kéne még egy, csak úgy játszani. És mivel a harmincas-negyvenes férfiember a csemeték rosszallása és óhatatlan elkunyizása nélkül nem vásárolhat magának legót, a fotós cuccok kibaszott drágák, az elektronikát kimaxolta arra a hónapra, a pecának meg nincs szezonja, ezért maradnak az órák.

Arról meg nem is beszélve, hogy ha az ember sokfélét ki akar próbálni (mert ugye mi a faszért ne akarna sokmindent kipróbálni), akkor ahhoz vagy a zsebébe nyúl, vagy kénytelen valami boltosnak az idegeire menni azzal, hogy próbálgatja a szarjait. Mindenki nagy örömére azonban itt az internet, ami a tárháza a jobbnál jobb ócskaságoknak, amiket fel lehet halmozni. Elméletileg meg is lehetne tőlük szabadulni a mindenféle fészes csoportokban, de arra meg kinek van ideje.

A leghasznosabb tulajdonságuk egyébként az óhatatlanul előkerülő bütykölhetnék kielégítése. Egyrészt szét lehet őket szerelni és összerakni, meg lehet tanulni rajtuk az óraszervizelést, a mutatócserét, szíjcserét és az összes többi, tökéletesen haszontalan faszságot, amivel el lehet baszni az unalmas téli szabadidőt. Egy kicsit órásnak képzelhetjük magunkat és még az sem kizárt, hogy sikerrel járunk. Én erre a célra vettem a Kronen und Söhne csodámat (amihez mellesleg még így sem mertem még hozzányúlni).

Szóval ugorjunk is bele: a mai küldetésünk, hogy tizenötezer forintig vásárolunk órákat.

Rögtön kezdeném is a kedvencemmel, a méltán világhírű Tevise Submarinerrel, azaz a Perlative Ceronometerrel.

Sajnos az ára a valutaárfolyam meg a gearbest általában fluktuáló mozgása miatt most valahol 26 dollár körül mozog, ami azért 7300 forint, de ennyiért egy nagyon őszinte Submariner Homaget kapunk. Igazából nagyobb, vaskosabb annál, illetve van belőle lila meg piros is, ami szerintem valami elképesztően cool. A Perlative Ceronometer kínaiul annyit tesz, hogy Superlative Chronometer, amitől alapból elkapja az embert a röhögőgörcs, de ha pont annyit vár tőle, mint amennyit invesztál bele, akkor kellemes perceket szerezhet magának. A lünetta többek szerint kibaszottul lötyög és egyértelműen az óra minőségi mélypontja, de ezen kívül nagyjából mindenben tök oké. Egyrészt van crown guard, másrészt tömör óraszemekkel adják (amit az Orient meg a Seiko konkrétan nem bír megugrani a sokkal sokkal drágább modelljeiknél sem), másrészt nem lehet nem szeretni a 300ft = 100m helyett a 100 ft = 30m vízállóságot.

Aki most azt hiszi, hogy gúnyolódok ezen az órán, az nagyot téved. Igazából elképesztően tisztelem ezt az órát. Hét-nyolcezer forintért kapunk valami olyasmit, ami tulajdonképp a bizarr rémtestvére a Submarinernek. Az időt körülbelül mutatja, nehezebb is kicsit annál, meg nagyobb is, de kézzel húzható, automata szerkezet. És a youtube videók alapján egészen civilizált.

Cadisen C1032 – a kriptoseiko

Ez az óra félelmetes. Az avatatlan szem legyint, hogy jó, vaunak elszállt az agya és megint valami kínai szart reklámoz. Az oké, de MILYEN kínai szart!!! A Cadisen 1032 egy különleges kínai szar, épp csak tizenpárezer forintért. Sokszor nyígtunk már itt cikkekben, vagy leginkább csak magunkban, hogy a kedvenc japán óramárkáink (Seiko, Orient, Citizen) borzasztóan tirpák módon lemezből hajtogatják a karpereceiket és sima üveget vagy plexit tesznek órakristálynak. Ráadásul a belépő Seikok, amik ebben az árban vannak (a Seiko 5 széria) kurvára nem kézzel húzósak.

Na, ebben Seiko NH36 van, ami önmagában egy negyven dolláros szerkezet. Automata, kézzel húzható és másodpercstoppos. Plusz zafírüveges (számtalan youtube csatornán bemérték, tényleg az, elöl hátul). Plusz a szemek tömörek. Elképzelésem sincs, hogy a kínaiak ezt hogy a faszomba csinálják, de bámulatos. Ráadásul a számlap sem szar és nem is valami tolakodó koppincs, mint általában a kínai órák. Egyszerű, századközepi stílus, szép hegyes mutatók, plusz még a kis pálcikákat és a római 12-est sem festették, hanem fel van applikálva a lapra. Ha valaki valahogy megoldja, hogy olyan példányt szerezzen, ahol a dátumablakban kínaiul vannak a napok, az okvetlenül jelezze, szeretnénk körbeállni.

Wenger Field Classic – svájci óra

Ha valamin körbe szoktuk egymást röhögni, azok a svájci logós órák. Odáig megyünk ezzel, hogy már a Mondialt is tudjuk utálni, de a Wenger ettől még svájci. Lehet polemizálni azon, hogy mennyire svájci, ha kínai cuccokból áll a fele és a gép, ami összepakolja igazából svájcban van, de ettől még az. Svájci QC, meg miegymás. Ugyan nem automata, hanem kvarc, de oda se neki. A Wenger kezdte gyártani, miután ráült a Victorinoxra. Tök helyes, van benne fantázia, leszedték róla az undorítóan kínos “Swiss Military” feliartot és főleg tök olcsó. Sajnos a cikk írásának a pillanatában pont nincs akció, ezért itt kicsit csalunk, mert jelenleg ez 65 dollárba, azaz 18 ezer forintba kerül.

Viszont még így is simán jobban megéri, mint bármilyen fos Daniel Wellington, vagy MVMT, vagy Ice Watch, vagy hasonló hányadék. A Wenger Grenadier nekem egy hangyányival jobban bejön, de az már jelentősen többe kerül. Blue szerintem még mindig sikítófrászt kap tőle, de annál jobb.

Timex Weekender – az olcsó kvarc kronó

A Casiokon kívül (amit most direkt nem hozok elő, mert önmagukban is megérnek egy jóóó hosszú misét) a legolcsóbb kronók és talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy az analóg kijelzős kronók között a legolcsóbbak, amik fel tudnak mutatni valami óragyártási örökséget. A Timex W92-es quartzát használja, ami elvileg *khm* háztáji gyártmány. De ettől függetlenül egy klasszul összerakott, jó minőségű órát kap az, aki ki bírja pengetni az ötven dollár körüli vételárat.

Szerintem NATO szíjjal néz ki a legjobban és őszinténszólva én nem merném megvenni ennyiért bőrszíjjal. El nem tudom képzelni, hogy mit raknak rá bőr gyanánt. Elég nagy a szín és a szíjválaszték, szóval aki olcsó kronót akar gombokért, aminek ilyen finom fieldwatch íze van, az szerintem ne keressen tovább.

Seiko 5 SNK800 – Japán japán

Nos aki korábban bevásárolt az SNK800 szériából az jól járt. Ami azt illeti, ez az ósdi szerkezettel szerelt, kézzel nem húzható automata olyan, mint a csótányok: valószínűleg túl fognak élni egy atomháborút is. Na persze csak akkor, ha nem éri őket víz. Emlékeztem, hogy ez az egyetlen ízig-vérig Seiko, amit meg lehet venni ötven dollár körül és nem is nagyon tévedhettem volna nagyobbat. Ugyan tényleg meg lehetett venni negyven és ötven dollár között a méregzöld változatot, de szépen felkúszott az ára azóta 80-90 dollár közé. Persze aki ügyes, az még mindig megcsíphet visszamaradt darabokat a tizenötezres kategóriában.

Van egy ilyen huncutság a Seikokkal, hogy sosem lehet tudni, hogy mikor állnak le a gyártással. Vannak előjelek, megnő a kereslet, kúszik fel az ár, de nem lehet tudni, hogy mik lesznek a titkos favoritok. Sose gondoltam volna rá, hogy a mezitlábas 5-ös lesz az egyik ilyen, ami többet fog érni használtan, mint újonnan. Persze az is lehet, hogy ez egy ideiglenes állapot.

A Seiko 5-ről már írtam részletesen, nem pazarlom rá a szót. A parasztias egyszerűsége önmagában érték, a hiányosságai (nem lehet kézi húzni és nem lehet megállítani a másodpercmutatót) meg könnyen átléphetők.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!