A spork

Úgy éreztem, hogy méltó választ kell adnom a kanálgépre. Ha már egyszer tisztáztuk, hogy az igazi férfinek van egy kése, akkor ugye mi a fenének kellene neki még egy vajkés? Pláne ugye, ha az inkriminált kés egy bicska, ami a legtöbb esetben automatikusan sörnyitó és konzervnyitó? A redundancia réme mindannyiunkat ott kísérti. Csak azok érthetik meg leginkább a redundancia fájdalmait, akik megértik a redundancia fájdalmait.

Szóval a kanálgép nálam régóta fókuszban volt, mert szeretek horgászni és túrázni is. Ez az a két szórakozás, ahova többnyire nem eszem főtt ételt, amikor meg meleg vízzel felfingott hatvan forintos ráment próbálok kikaparni egy műanyagpohárból, akkor meg richting nincs nálam eszcájg. Apámnak volt kanálgépe, azt hiszem talán a felmenőinek is lehetett, de nekem sosem adatott meg, hogy kanálgépet vegyek. De van bicskám. Nem egyszer kapargattam a svájcibicskám pengéjével az almighty 800G sóletkonzerv oldaláról a ráégetett szmöttyöt a bicskámmal, hogy aztán belekanalazzam a pengével a számba. Igen, ez pont annyira fájdalmas élmény, mint amennyire hangzik.

Eljött a pillanat, hogy kanálgépet vegyek. Rájöttem, hogy sziklamászás, túrázás, horgászat és vitorlázás, de legfőképpen a plázában a főzelékfalónál sorban állás közben minden gramm számít, ezért az ember nem engedheti meg magának, hogy csak úgy többletkéseket cígöljön magával. ezért jött szembe maga a megváltó: a spoon fork, azaz a spork.

A spork története 1874-ig vezethető vissza, amikor is valami rejtélyes okból fagylaltkanálként kezdték árusítani. Légitársaságok, börtönök és iskolák kezdték alkalmazni, tekintve hogy eléggé veszélytelen, ugyanakkor hihetetlenül multifunkciós darab. Egyszerre ötvözi a villa és a kanál csodáit, plusz a menőbb darabok végén van sörnyitó is (ami tök felesleges, mert minden sörnyitó).

A menőbb darabok karabínerlyukkal készülnek, titániumból, ezért ha a sziklamászó-beülőnkre rögzítjük, akkor egyrészt mindenki rögtön elsőre fel tudja ismerni a piknikus alkatunkhoz köthető gasztromán beállítottságunkat, másrészt bármikor tudunk egy jó sóletet enni a falon. Az igazán penge sporkoknak van pengéje is, a kanál egyik oldalán. Ez azért jó, mert ha balkezesek vagyunk, akkor ezt a változatot kerülnünk kell, mint a tüzet, hacsak nem akarjuk azt, hogy nonstop egy kés pengéjéről szopogassuk a velőspacalt, ami ugye a kiindulási problémánk volt.

Take that, kanálgép!