Képzelt riport egy meg sem történt holdfesztiválról – egy hétfői történet

Kettőezerhúsz lesz az az év, amikor sokan elmondhatják magukról, hogy egyetlen fesztiválon sem jártak, pedig igény lett volna rá. A pandémia okozta, indokolt korlátozások a tömegrendezvények szervezését teljesen ellehetetlenítették, így aztán a Martensek és Crocs papucsok a tavalyi Sziget porát őrzik, szebb idők letörölhetetlen emlékezeteként.

Harmadik napja velünk fesztiválozó olvasóinknak bizonyára nem lesz újdonság, hogy az erre az évre meghirdetett, majd végleg lemondott zenés szabadtéri rendezvények nyomán keletkezett űrt betöltendő egy Virtuális Fesztivált tartunk, ahol a mínusz egyedik napon a Sziámi zenekart üdvözölhettünk 1994-ből, az első napon a Prodigy vendégszereplésének örülhettek a zenekar rajongói, felidézve egy 2015-ös koncertfelvételt, a második napon az elmaradt vasárnapra eredetileg meghívott előadók korábbi fellépéseit szemléztük, mára pedig következhet valami teljesen más.

Szomorú évfordulók esnek augusztus 17-re, Jimmy Carter ezen a napon jelentette be a nagyvilágnak Elvis Presley halálát 1977-ben, Dave Gahan, a Depeche Mode énekes frontembere pedig ekkor kísérelt meg öngyilkosságot, felvágva az ereit, hogy aztán egy barátja rátaláljon és visszatérhessen az élők sorába. Ennek megfelelően ma a sötét alternatívákat idézzük meg, a Sziget majdhogynem állandó és alkalmi vendégeivel.

A gyakori fellépők közül talán sokak számára ismerős lehet Brian Molko, aki a Placebo énekes-gitárosaként színesítette évről évre, feketébe öltözve a hazai fesztiválok hangulatát. Következzen tehát tőle a majdnem minden alkalomra tökéletes Every You.

A korai magyar dark rock fénykorából ugyancsak ismerős lehet az F.O.System, ha mást nem, a dobos Zana Zolit Ganxstaként ismerheti a tágabb értelemben vett nagyközönség is. 240p minőség, 2006-ból. Ahogy illik.

Lazán kapcsolódik, akik anno jártak a Tilos az Á*-ba, ismerősként üdvözölhetnék a Tilos az Á sátorban a Lacht El Bahhtar zenekart, sokan nem is tudják, hogy Szabó Győző ebben a kiváló formációban énekelt.

*Mellesleg csaposként ugyanott meg lehetett találni az éjszakában, a körútról lefordulva a Totalcar mellett jobbra, jelen közvetítés alázatos narrátorának volt is alkalma személyesen vásárolni tőle söröket, miközben lenyűgözve csodálta Gryllus Dorkát, aki akkortájt az Ef Zámbó Happy Dead Band énekesnőjeként vendégszerepelt.

Kommentben többen jelezték, hogy idén sem maradhat el a Fekete Zaj, ők meg tudták valahogy oldani, hogy a Mátrában 500 fő alatti rendezvényként végül megtartsák a hosszú hétvégére szervezett fellépéseket. Aki teheti, kellő elővigyázatossággal látogasson el hozzájuk. Azoknak, akik viszont érthető okokból inkább távol maradnának minden tömegrendezvénytől, legyen itt egy előzenekar a mai utolsó Nagyszínpados produkciónkhoz. A Pornography egy The Cure tribute zenekar, jelen felállásban 2007 óta lépnek fel rendszeresen, szóljon tehát a Fascination Street egy nem túl nagy sátorból:

Bizonyára nem volt nehéz kitalálni, hogy egy nehézsúlyú ősgruftival zárjuk mai esztrádműsorunkat, Robert Smith is járt a Szigeten vagy száz éve, úgyhogy a One Hundred Years remek felvezetése lesz a nap záróakkordjának.

Ami nem is lehetne más, mint a Lullaby, egyenesen a közönség soraiból felvéve.

Aludjatok jól.

 

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!