Solo: kösz, de kösz, nem!
Az új Star Wars film már itt van a láthatáron. Párat kell csak aludni, aztán mehetünk is a moziba izgulni Han Solo kalandjain. Már akinek lesz hozzá gusztusa, ugye. A Rogue One adott egy kis reményt, hogy mégiscsak lehet jó filmet csinálni a Lucas által megálmodott univerzumból, aztán a Disney csak ledobta az atomot. Az utolsó jedik finoman fogalmazva nem aratott osztatlan sikert itt a kompon, mondhatni kifejezetten felidegesítette szerzőtársunkat.
Mindenesetre május 24 a Star Wars rajongók dátuma lesz idén. Jön az új sztori, ami az eredetileg Harrison Ford által megformált űrvagány, Han Solo történetét meséli el. Sokáig úgy voltam vele, hogy ezt meg fogom nézni (az utolsó jediket kihagytam, és nem is fogom pótolni), mert a Rogue One tetszett. Szóval arra gondoltam, hogy ha nem az elcsépelt a jó jedi lefénykardozza a gonoszat történetről van szó, akkor akár még rendben is lehet a cucc. Azóta kicsit változott a hozzáállásom, mert egészen érdekes híreket lehet olvasni a filmről.
Az eredeti rendezőpáros – Chris Miller és Phil Lord – annyira szétcseszte a forgatást, hogy a stúdiónak közbe kellett lépnie. Valószínűleg nem volt felkészülve a két úriember arra, hogy ekkora falatot kapjanak, és tutira akartak menni. Gondolom lelki szemeik előtt megjelentek a feldühödött Star Wars rajongók, akik fenyegetően morogva sarokba szorítják őket, és előveszik a Darth Vader sisakos műfaszt. Ilyet meg ki akarna átélni ugye, szóval egy csomó jelenetet húsz-harminc alkalommal vettek fel, hogy majd a vágószobában döntsék el, melyik is lesz a nyerő. Biztos, ami biztos alapon.
Na ilyen mértékű pöcsölésre egyrészt se idő, se igény nem volt a stúdió részéről, és el is lett hajtva a páros a faszba. A helyükre érkező Ron Howard (Apollo 13, Egy csodálatos elme, stb…) állítólag gatyába rázta ezt a részt, és a forgatás végre jó irányba indult el a kezei között. Mindenesetre véleményem szerint nem jó előjel, hogy ennyire bele kellett nyúlni a munkákba, nem hiszem el, hogy nem fog meglátszani a végterméken. De még csak nem is ez az, amiért tutira nem fogok beülni erre a mozira (sem).
Mivel Harrison Ford sem lesz már fiatalabb, így sajnos másnak kell eljátszania Solót. A választás Alden Ehrenreich személyére esett. Hm. Mindenesetre kevésbé fájdalmas döntés ez, mint a Kylót alakító Adam Driver. Ő egyszerűen pusztító volt abban a szerepben a vásznon, pedig alapvetően jó színésznek tartom. Mindenesetre olyan zsigeri undort váltott ki sok emberből, hogy az megsüvegelendő teljesítmény. Úgy néz ki, hogy most nem ismétlődik meg a katasztrófa: Messziről, hunyorítva Ehrenreich simán elmegy a fiatal Solónak, na. A stúdió azonban máshogy gondolta ezt, nem voltak megelégedve azzal, ahogy a színész utánozza Harrison Fordot. Ezért adtak mellé egy trénert, aki megtanította úgy beszélni, és gesztikulálni, mint az öreg. Állítólag az eredmény nagyon is jó lett.
Na, most mentek el a francba!
Gondolom, ezt illene megmagyaráznom. Onnan indul a történet, hogy nagyon nagy rajongója vagyok (Sir) Anthony Hopkinsnak. Nem meglepő módon a Hannibal Lecter bőrébe bújt alakítását etalonnak tartom. Egyszerűen zseniális, ahogy hozza a kifinomult ízléssel és jó modorral bíró elmebeteg sorozatgyilkost. Mindhárom film (A vörös sárkány, A bárányok hallgatnak, Hannibal) odaszögezett a képernyő elé, a mai napig szívesen nézem meg őket újból.
Aztán jött a Hannibal ébredése, ami arról szól, hogy miként vált Lecter egy pszichopata tömeggyilkossá. A főszerephez egy addig nagyjából ismeretlen francia színészt válaszottak, Gaspard Ulliel kapta meg a lehetőséget. A film megjelenése előtt láttam vele egy riportot, amiben biztosította a rajongókat afelől, hogy nem vette félvállról a feladatot. Állítása szerint borzasztó sok időt töltött el gyakorlással, hogy pontosan tudja utánozni Anthony Hopkins mozdulatait, stílusát, kisugárzását. Mindezt azért, hogy a nézők elégedetten menjenek majd haza a film után.
Aki látta a filmet, az innentől kezdve tudja, hogy mi a bajom ezzel a másoljunk le egy legendát dologgal. Soha a büdös kurva életbe’ nem fog ez működni, hát értsétek már meg, ti szerencsétlen filmipari hentesek! A francia színész által megformált Lecter egy affektáló buzigyuri volt, semmi más. Szerencséjére a film is jó szar volt, így nem lehetett ráfogni, hogy ő barmolt el mindent. Pedig dolgozott rajta rendesen. Én meg még egyszer nem vagyok hajlandó kitenni magam ilyen jellegű traumának, szóval nem én leszek az, aki közülünk elmegy majd erre a filmre.
