Február 18 – a NASA nagy napja lehet a Marson

Ahogy arról korábban beszámoltunk, komoly verseny indult a Mars meghódításáért. Jóformán egy héten belül a vörös bolygó körüli események borzongatják a tudomány embereinek idegzetét, elsőként a kínaiak űreszköze küldte el a képeit, elsőként pedig a NASA marsjárója szállhat le a felszínen és mindenkit megelőzve az Emirátusok Amal, azaz Remény nevű szondája állt keringési pályára.

Verseny a Mars meghódításáért

Nem is lőjük el előre a puskaport, ízelítőnek csak annyit a hamarosan kezdődő hét perces, izgalmakkal teli műsorról, hogy ezúttal a Perseverance az egyszerűség kedvéért csak a hét perc terrornak keresztelt manőverrel fog lefékezni 12000 mérföld per órás sebességről – ami a hangsebesség annyiszorosa, hogy a Föld légkörében szinte fel se lehet ilyen velocitásra gyorsulni azonnali megsemmisülés nélkül – kell, hogy puhán letegye magát, egy nagyon csekély sűrűségű légkörben, ahol nem hagyatkozhat csupán a fékezőernyőkre. Mindemellett a sebességből adódóan mégis kell egy hőpajzs, hiszen annak hiányában még a csekélyke atmoszféra is porrá égetné az egész apparátust.

Mindennek teljesen autonóm módon kell történnie, nincs ott egy Neil Armstrong, hogy ha kicsit nem úgy működnének a kompjúterek vagy máshogy nézne ki a terep, mint ahogy azt elképzelték, akkor szépen odébb rakja le a járgányt.

A Sas leszállt

A távolságból adódóan 11 percbe telik, mire egyáltalán bármilyen rádiójel visszaérhet a 460 millió kilométeres utazás záró eseményeiről, amit egyelőre úgy képzelnek el, hogy nyolcvan másodperc szabadesést követően a kapszula a felső légkörben felhevül és a lassító rakéták begyújtása után már nem is ezzel, hanem a célba vett terület minél pontosabb elérésével fognak foglalkozni a navigációs berendezések, miközben egy nagyjából 20 méteres átmérőjű ernyő kupolája is segíti a lassulást. 1600 km/h sebességnél leválik a hőpajzs, hogy még több szenzor és a kamerák jeleiből lehessen következtetni a talaj minőségére a biztonságos érkezéshez.

Az azért ne gondoljuk, hogy sétagalopp az egész, mert 320 km/h környékén az ernyőt is eldobja az egység, hogy aztán tisztán rakétaüzemben a nagyjából 3 km/h sebességű sima megközelítéssel 20 méterről sodronyokon eressze le a rovert. A leszállóegység ezután angolosan távozik és szépen becsapódik valahol, ahol másban nem tehet kárt.

A Curiosity 2012-ben már egyszer végigment ezen a procedúrán és sikeresen túlélte, majd sokszorosan túlteljesítette a küldetésre tervezett élettartamát, de azért itt olyan bonyolultságú eszközökről van szó, hogy Murphy legyen a talpán, ami nem romlik el.

Ha minden jól megy, hamarosan bemutatkozhat a maga valóságában a korábbi legfejlettebb marsjárótól leginkább az Ingenuity helikopterben különböző, a Jezero kráterben víz és az ősi marsi élet nyomait kutató küldetés főszereplője.

Hatalmas tehát a feszültség, de már csak órák kérdése és okosabbak leszünk.

UPDATE

21:57:26 CET
TOUCHDOWN!

NASA has received confirmation that its Perseverance rover has touched down in Jezero Crater!
“We just heard the news that Perseverance is alive on the surface of Mars,” a NASA spokesperson said in NASA’s live broadcast.

A leszállás sikerült.